Bevezetés a településfejlesztésbe
Ez a lecke akkor tekinthető teljesítettnek, ha minden diát megtekintünk és a leckében eltöltjük az előírt időt, amit a kis óra ikonnal nyomon is követhetünk.

Bevezetés

Valamennyien törekszünk életkörülményeink optimalizálására, folyamatos javítására. Ez tágabb értelemben nem csak a lakásunk, házunk szépítését, hanem magának a településnek ahol élünk, dolgozunk is a jobbá tételét jelenti.    

A településfejlesztés egyik leglényegesebb eszköze a településrendezés.

Kereteink, igényeink, gazdasági lehetőségeink folyamatosan, nagy sebességgel változnak a XXI. században. A településrendezés jó eszköz ezek összehangolására, de hozzájárul a települések gazdaságos működtetéséhez, fejlődéséhez is.

Fejlődési életjelenségek

  • fejlődési energiák valamint a települések keletkezése
  • településhálózat és a települések közössége
  • település társadalma, kultúrája.

 

Településfejlődés

VárosodásUrbanizáció azaz: vidéki lakosság nagyobb településekre történő áramlása. A várostól az emberek általában a következőket várják: magasabb színvonalú ellátás, intenzív területhasználat, könnyebb életforma. 

Városodás - Városiasodás: mennyiség - minőség. Városiasodás alatt főleg a műszaki infrastruktúra kiépítését értjük.

Nagyobb urbanizációs időszakok:

  • század második fele
  • 2 világháború közötti időszak
  • világháború utáni időszak
  • 60-s, 70-es évek vége
  • Szuburbanizáció: városból vidékre történő kiköltözés, de a városi munkahelyre történő ingázás. Ez által a 70-es évektől az agglomeráció indult rohamosan növekedésnek. Ezt nevezzük relatív decentralizációnak.
  • Dezurbanizáció: szuburbanizációt kísérő jelenség. A lakosság egy részének az agglomerációba történő kiköltözése a régi városrészekre negatív hatással volt. Az épületek leromlottak, ez által a lakbérek csökkentek, így a társadalom perifériáján élő lakosság beköltözhetett az egykor patinás negyedekbe.
  • Reurbanizáció: szuburbanizációt kísérő jelenség. Az úgynevezett “fehér galléros” negyedek kialakulása (irodai munkával foglalkozó munkahelyek) háttérbe szorította a nagyipari negyedeket, melyek így pusztulásnak indultak. Reurbanizációnak nevezzük ezen negyedek, városrészek (felhagyott telephelyek, kikötők) rehabilitációját, nagyszabású átépítését.

Érdekesség

A 70-es évek végét követően a személygépkocsik elterjedése lehetőséget biztosított a lakosság egyre nagyobb részének, hogy az addigra zsúfolt városokból kiköltözhessenek egy zöldebb vidéki részre. Ez által a városiasodás lassulásnak indult. Amerikában ez a jelenség a 30-as évektől kezdődött. 

 

Településfejlesztési feladatok a jelenkorban

1. Városok közötti versenyből eredő feladatok
A világ nagyvárosai egyre inkább arra törekednek, hogy szórakoztató, pénzügyi és fogyasztói központtá váljanak. Egy-egy ilyen rendezvény kedvezően hat a városrehabilitációra, mozgósítja a tőkét, kedvezően hat a nemzetközi kapcsolatokra, növeli az infrastrukturális fejlesztések számát.

2. Technológiai parkok, zöldmezős telepek
Egyre több cég választja, hogy beépítetlen területre költözik ki, saját maguknak kialakítva egy modern infrastruktúrát. Ezen beruházók nagy részének már nem közvetlenül a termelés a célja, hanem a település, terület fejlesztés technológiai ismeretek átadásával, információs centrumok létrehozásával. Jelentős kutatási potenciált valósítanak meg, ezzel is hozzájárulva az adott település innovációjához. Ezeket a térségeket átvitt értelemben szilikon völgynek nevezzük. 

További településfejlesztési feladatok a jelenkorban

3. Kereskedelmi decentrumok
A településfejlesztéshez járulnak hozzá a fogyasztást és szórakoztatást célzó nagyberuházási centrumok. A hagyományos kiskereskedelmi és kulturális szolgáltatások megfogyatkozását okozzák ezek a centrumok.

4. Tematikus park
Zárt, üzemeltetett területre kell gondolni ebben az esetben, melyen belül egy funkció csoport dominál csupán. Őse lehetett pl. a skanzen, vidámpark. Mai példája: Disneyland, Práter.

5. Lakópark
A tematikus parkok egy önálló csoportja. Legtöbbször a felsőbb középosztály számára készülnek. Bekerített, védett, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó parkok.

Városszerkezet

A városok területi elemekből, építményekből, valamint a kommunikációt lehetővé tevő hálózatokból épül fel.

Területi tagolódás formái:

  • történeti, kronologikus
  • topográfiai
  • területfelhasználás alapján
  • főbb utak alapján
  • beépítés jellege szerint (falusis, kertvárosi)

A városok humán ökológiai modellje

  1. Park és Burgess körgyűrűs modellje
    Minden városban található egy központi üzleti negyed, mely a fejlesztés, fejlődés középpontját képezi. Ezt egy átmeneti övezet veszi körül. Itt élnek a város legszegényebbjei. Ezt követik a további lakó és munkahely övezetek.
  2. Homer Hoyt modellje
    Ez alapján a városok szektorokból állnak. A központi üzleti negyedből ék alakúan fejlődik ki a többi negyed.
  3. Harris és Ulmann modellje
    A nagyváros korábbi kisebb városokból állt össze. Ez a várostest természetes tagolásában mutatkozik meg.

 

Összefoglalás

Mind a településfejlesztés, mind a településrendezés elsődleges célja a lakosság életminőségének javítása. Ezen kívül a versenyképesség javítása, jó minőségű környezet kialakítása, közérdekek érvényesítése országos és térségi szinten, építészeti, táji, természeti értékek megőrzése, gyarapítása, valamint a jelenkorban szintén az egyik legfontosabb cél az erőforrások kíméletes és környezetbarát felhasználási módjának elterjesztése