Nemzeti Alapkészségfejlesztési Rendszer Módszertani Leírása

Közzétéve: 2020.07.29.

A teljes dokumentum innen elérhető: NAR.pdf

A felmérések [1] szerint kb. 1,4-2,7 millió 16-65 év közötti munkaképes korú felnőtt magyar alapkészségeinek elégtelen szintje miatt nem képes munkaerőpiaci lehetőségeit optimálisan kihasználni, a változó elvárásoknak folyamatosan megfelelni, szakmai kompetenciáit és munkavégzési hatékonyságát a szükséges ütemben fejleszteni. Ezek az emberek egyszerre képeznek munkaerő tartalékot és fejlesztési potenciált, valamint jelentenek kockázatot és alkotnak sérülékeny csoportot a magas szintű alkalmazkodási képességet kívánó helyzetekben, pl. gazdasági visszaesés és expanzió, vagy az automatizálási folyamatok térnyerésének időszakában.

Éppen ezért a megújult, a magyar munkaerőpiac készségigényeire és az ipar 4.0 kihívásokra rugalmasan és hatékonyan válaszoló szakképzés és munkaerőpiaci képzések rendszere szükségképpen mindenki számára megfelelő kompetenciafejlesztési lehetőségeket biztosít a tanulásba való belépéshez, a szakmai fejlődésben és a szakmai képesítések megszerzésében, valamint a munkahelyen történő előrelépésben akadályokat képező alapkészséghiányok hathatós felszámolására. Így az alapkészségek fejlesztésével egyúttal pozitívan hat a munkaerő termelékenységére, a vállalkozások versenyképességére, a gazdaság válságállóságára és a felnőtt lakosság ellenállóképességére globális krízisek (klímaváltozás, járványok) idején.

A Nemzeti Alapkészségfejlesztési Rendszer (NAR) kialakításának alapvető célja, hogy kiszélesítse a tanulásba bekapcsolódó felnőttek körét, elősegítse a munkaerő rugalmasságát, valamint a szakképzési és munkaerőpiaci-képzések eredményességét. A rendszer 3 pillére egymást erősítve és kiegészítve három különböző élethelyzetben, különböző céllal és eszközökkel biztosítja a továbblépéshez szükséges alapkészségeket.

[1] A PIAAC felmérés 2019 márciusában publikált eredményei alapján.