Ahhoz, hogy létrejöjjön egy beruházás, első lépésként döntéseket kell hozni. A döntési szakaszban fogalmazódnak meg a legfontosabb intézkedések. A döntés-előkészítés szakaszában különböző szereplőket ismerhetünk meg. Ahhoz, hogy a döntések relevánsak legyenek, szükségünk van kockázatelemzésre, érzékenységvizsgálatra és a Gantt-diagramra is. Kiderülnek, melyek azok a sajátosságok, amikkel számolni kell egy befektetés során. Egészen más tényezők, fontosak egy nagyberuházás szempontjából, ha egy autóiparba fektet a cég, mintha mezőgazdaságba.

Előkészületek

A döntések előkészítése nem egyszerű feladat, átlagosan pár hónapos folyamat. A nagy beruházók és a kis- és középvállalatok között lényegesen eltéréseket találhatunk. A külföldi befektetések minimum 3 hónapos döntés-előkészülettel járnak. A kisvállalatok azonban két-három hónap alatt, vagy pár hét alatt elkészül a döntéseivel.

Ez annak tudható be, hogy a nagyvállalatok több embert alkalmaznak azért, hogy átláthatóvá tegyék a beruházás részleteit. Ilyenek a mérnökök és a közgazdászok. A kisvállalat esetében viszont vannak olyan esetek, amikor közgazdász nélkül végzik el, egyéb szakmai ember segítségével.

Az állóeszközök egy összefoglaló név azokra az eszközökre, mint az ingatlan, gépek, gyárak, lakóházak. A külföldi működőtőke tehát ezekbe fektet be: létesítményekbe, amelyek révén haszonhoz jut. A döntéseknél fontos alaposan átgondolni, melyek azok az állóeszközök, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a vállalatnak.

Speciális költségek: A nagy beruházás kezdete előtt ésszerű szem előtt tartani, hogy vannak olyan költségek, amikállandó jelleggel fizetéskötelesek. Az épület rekonstrukciója hosszú távon javasolt és a gépek amortizációja is gyakori jelenség.

Fix költség(FC): Olyan költség, amely nem függ az előállított mennyiségtől, tehát ha termel az üzem, ha nem, akkor is díjköteles. Ilyenek az üzemeltetési és fenntartási költségeket, pl. közüzem

Változó költség (VC): olyan költség, amely az előállított mennyiségtől függ

Teljes költség (TC): a változó és a fix költségek összegeként határozzuk meg

Mezőgazdaság

Ha egy nagyberuházás mezőgazdasági indíttatású, abban az esetben számolnunk kell több tényezővel. Az egyik az, hogy léteznek forgóeszközök, amelyek plusz költséget vonnak maguk után. Ide tartozik az állattenyésztés, ugyanis a költséget a jószágokra, takarmányokra kell befektetni. A másik fontos dolog, hogy vannak bevétel nélküli időszakok. Jó példa erre a gabonanövények esete, mint például a búza, kukorica vagy a napraforgó. Ezekben az esetekben a növény vetési ideje és a tényleges termés ideje között hónapok telhetnek el.

A vizsgálat célja az, hogy felmérjük mennyire terveztük meg jól a projektünket. Az érzékenységvizsgálat során fény derülhet olyan negatív tényezőkre, amellyel mi nem számoltunk az elemzés során. Azáltal javítani tudjuk őket, így sikeressé tehetjük a beruházást.

A kockázatelemzés során feltárjuk a lehetséges kockázatokat. Első lépésként azonosítjuk a kockázatot, amelyhez a kockázatlista nyújt segítséget számunkra. A listában felsoroljuk azokat a negatív tényezőket, amelyek előző projektek során is fennálltak és a mi beruházási tervünket is veszélyeztetheti.

Ennek alapján jön létre a kárlista, amelyben felsorolva vannak a kudarcok, viszont a lista folyamatosan frissítendő.

Objektív kockázat: társadalmi, természeti

Szubjektív kockázat: véletlen, szándékos

Folyamatszakaszok:

1. Előkészítés
2. Befejezés
3. Üzemeltetés

Hosszú élettartam

A nyereség akkor a legvirágzóbb, ha hosszú életű, vagyis a cél az, hogy a nagyberuházás minél tovább fenn tudjon maradni az adott területen. Az viszont biztos, hogy vannak előreláthatatlan kockázati tényezők. A bizonytalanság és az információhiány állandó fenyegetést jelentenek. A bizonytalanságot a tudás hiányaként definiálják, amelyre rengeteg külső és belső tényező lehet hatással. Éppen ezért a befektetőnek olyan döntéseket kell hoznia, ami alapján az általa épített létesítmény hosszú távon megállja a helyét, hasznot hozva tulajdonosainak.

GANTT-diagram

Az 1920-as években Henry L. Gantt alkalmazta először haditengerészet keretein belül. A diagram egy vízszintes és függőleges vonalakból álló. A vízszintes ábrázolja az időt. a függőleges pedig a munkafolyamatokat. A GANTT-diagramot Excel táblázatban is könnyen elkészíthetjük, de vannak erre külön programok is. A diagram segítségével könnyedén átláthatóvá válik a projektünk, vagyis láthatóvá válnak a kezdési szakaszok, részfeladatok és a végső szakaszok. A részfeladatok kulcsfontosságúak, ugyanis megállapíthatóvá teszik az egyes folyamatok egymáshoz való viszonyát, illetve tájékoztat az elakadásokról is. 

Összegzés

Elmondható, hogy a nagyberuházásnak megfontolt és alapos döntések sorozataként kell létrejönnie. A döntéseket szakemberek segítik, ilyenek a mérnökök és közgazdászok. Emellett olyan módszereket kell alkalmaznunk, amik kiszűrik a hibaforrásokat. Ilyen az érzékenységvizsgálat, amely a költségek kalkulációjával is számol. A GANTT-diagram pedig levetíti számunkra a részfeladatokat, amivel egészében és lépésről-lépésre áttekinthetővé válik a projekt.

A beruházási döntések sajátossága, hogy azok során speciális költségekkel is számolnunk kell: az anyagi szempontokat figyelembevételével lehetünk képesek a vállalat hosszú távon virágzó működtetésére.