Virtuális személyiség és közösségi média
Ez a lecke akkor tekinthető teljesítettnek, ha minden diát megtekintünk és a leckében eltöltjük az előírt időt, amit a kis óra ikonnal nyomon is követhetünk.

A valóságból az online térbe

A fizikailag érzékelhető valóságunkból manapság nem nehéz, akár napi gyakorisággal áttérni az online térbe, amely akarva-akaratlanul körbevesz minket. Számtalan elektronikus eszközünk kapcsolódik hozzá, és egymással is összeköti az embereket.

Az online világ, digitális világ, virtuális világ külön-külön is értelmezhető fogalmak, de mivel hétköznapi szóhasználatban egymás szinonimájaként jelölik meg, a könnyebb érthetőség kedvéért mi is így fogjuk használni.

A digitális világ egy önmagában is létező fikciós tér, de egyben közvetítő közeg is. Ha az emberi tudatot önállóan működő algoritmus rendszerként fogjuk fel, akkor a virtualitásban eggyel több tudat jelenik meg, mégpedig a gépi tudat, az önállóan működő programok. Az online térben minden szereplő (akár van fizikai kiterjedése, akár nincs) egy virtuális médium.

Online személyiség

A személyiség az egyénre jellemző gondolkodási, érzelmi és viselkedési minták összessége, különböző testi és lelki tulajdonságainak összessége, egy dinamikus egységben, amely meghatározza őt, és egyben megkülönbözteti másoktól. Informatikai meghatározással élve, a valós térben létező személyiségünk az offline, az interneten létező személyiségünk online. Online személyiségünk hétköznapi értelemben a felhasználói profilunk/profiljaink.

Az identitásunk a személyiségünkön belül létező állapotunk, én-azonosságot, önmeghatározást jelent. Identitásunk a személyfejlődésünk eredménye, emberi kölcsönhatások, interakciók, kommunikációk során jön létre. Online és offline identitásunk eltérhet, mint ahogy offline és online személyiségünk is lehet különböző, de lehetnek köztük átfedések és akár a teljes azonosság is megvalósulhat.

Virtuális én a digitális világban

Az online térben a hétköznapi anyagiasult énünk elveszti testi mibenlétét, egy testetlen közegben létezik és kommunikál, ez változásokat hozhat magával a személyiségünket tekintve.

A nevekkel nevezett valóvilágból átlépünk az anonim kibertérbe, ahol újra meghatározhatjuk magunkat online formában, lehetünk mások, mint a valóságban, vagy egyszerre több személyiségünk is lehet, a digitális közegben betöltött szerepünktől függően. Online személyiségünk felépítését digitális kompetenciáink, informatikában való jártasságunk, önkifejezési képességeink, stílusunk, kreativitásunk mértéke szabja meg.

Felhasználó azonosítás

Felhasználók (user) vagyunk minden internetes felületen. Ehhez tartoznak az azonosító adataink. A kibertérben különféle és egyszerre több felhasználói profilunk (személyiségünk) lehet, és ezekhez tartoznak fiókok, amelyek információk, adatok, programok szeparált tárolását, személyre szabott beállításokat és kommunikációs csatornákat biztosítanak.

Érthetjük úgy, hogy a fiók egy ház a berendezéssel. A user, aki benne lakik. Ha a házba be akarunk jutni, kell, hogy legyen hozzá kulcsunk (felhasználói név és/vagy jelszó) és ismerni kell a biztonsági berendezés kódját (egyéb azonosító).

E-állampolgárként a fiókunk az ügyfélkapunk, a kulcsunk az általunk megadott felhasználói név és jelszó, esetleg további biztonsági korlátként még meg kell adni a személyi okmányunk számát, vagy más nyilvántartási adatunkat (TAJ szám, adószám, stb.).

Az azonosított felhasználó

Azzal, hogy belépünk a kibertérbe virtuális személyiséggé alakulunk. Lehetünk bárkik és érthetünk bármihez. Gyakran találkozhatunk a fotelből kommentelő virológusokkal, adószakértőkkel, jog tanácsadókkal, akiknek valójában semmilyen képzettségük, kompetenciájuk nincsen.

A felhasználói azonosítás az adataink megadásával történik. Hivatalos helyeken, mint az Ügyfélkapu csak valós adatainkat adjuk meg. Vannak azonban olyan közösségek, ahol regisztrációkor le is ellenőrzik a regisztrált személyt, tehát hitelesítik (pl: orvos válaszol oldalakra csak orvos regisztrálhat. Sportprogramokba bárki, de a valós személyt azonosítják és jelölik).

Online közösségi média

A média a kommunikációban az információ közvetítésére és rögzítésére használt eszközök összefoglaló fogalma. A közösségi média az emberek közötti interakciókon alapszik, fő jellemzője, hogy nem a közösségen kívülről, vagy annak irányító felső közegéből formálják, hanem maga a közösség az alakítója. Az online közösségi médiában a kommunikáció platformokon, fórumokon, blogokon, chatszobákban, kommentekben, bejegyzésekkel, megosztásokkal zajlik.
A leggyakrabban használtak: Youtube, Facebook, Messenger, Instagram, Tik-tok, Viber, Skype, QZone, Linkedln, stb.

Ezeken a helyeken felhasználóként az on-line személyiségünkkel vagyunk jelen. A közösségi médiában a kommunikáció sebessége, szélessége, mélysége és időbelisége jelentősen eltér a fizikai valóságban zajló kommunikációtól. Mivel a közösségi média csatornáin bárki, bárhol és bármikor elérhető, információ közvetítésre a leggyakrabban használt formákban az állam is jelen van, ezzel is erősítve a digitális elérhetőségét és jelenlétét.

Digitális személyiségünk a közösségi médiában

Digitális személyiségünk minőségét digitális kompetenciáink befolyásolják. A kompetenciák a személyiségünknek olyan komplex, dinamikus rendszere, amely magába foglalja ismereteinket, készségeinket, képességeinket, beállítódásunkat, amelyek képessé tesznek minket arra, hogy a különböző élethelyzetekben, szituációkban, a kommunikációnkban eredményesek és hatékonyak legyünk.

Hogy egy kommentben trollkodunk, vagy érvelünk, vagy az ügyfélkapunkat képesek vagyunk-e használni kormányablak ügyintézéshez szükséges időpontfoglalásra - digitális kompetenciánktól függ.

Önálló digitális személyiségek

Mivel a digitális tér lehetőséget nyújt arra, hogy testi valónkat elhagyjuk, lehetőséget nyújt arra is, hogy testi való nélküli tudatok önálló személyiségként jelenjenek meg benne. Ezek a mesterséges intelligenciák. Az önálló döntési képességgel, a környezeti hatásokra rugalmas asszertivítással reagáló komplex, rendszer szinten működő algoritmus mesterséges intelligenciának tekinthető.

A mesterséges intelligenciák helye a világban a jövő egyik legizgalmasabb tudományos-társadalmi-gazdasági-jogi témája. Elképzelhető, hogy néhány évtized múlva egy mesterséges intelligencia azonos jogokat kaphat, mint egy élő személy, pl. szerezhet e-állampolgárságot.

A közösségi média hatása az életünkre

Nem kétséges, hogy az on-line világ hatással van az offline énünkre, mivel a közösségi oldalak egyre jelentősebb szerepet töltenek be az életünkben. Az online világ kitágítja az egyén életterét, virtuális „nyúlványai” nőnek, személyisége színesedik.

A közösségi média a Z generáció (1995 után születettek) és az utána született generációkra van a legnagyobb hatással, hiszen ők már digitális bennszülöttek. Akkor jöttek a világra, amikor az infokommunikációs technológiák hétköznapi használati eszközökké váltak, míg az előttük születettek inkább digitális bevándorlóknak tekinthetőek, akik egy régebbi típusú technológiai korszakot elhagyva beletanultak valami újba, és nem beleszülettek.
A közösségi média segíthet, építhet, kiteljesíthet, de rombolhat, szociálisan sorvaszthat is, attól függően, hogy mennyire vagyunk képesek tudatosan használni.

Rabok vagy szabadok?

Tehát egy tudatos felhasználónak tudnia kell szelektálni az információk között és el kell tudnia dönteni, hogy ezekkel az információkkal tud-e azonosulni, vagy sem. Azok pozitív vagy negatív hatással vannak-e rá?

Online jelenléttel, anonim nehezebb felmérni cselekedeteink súlyát, kevésbé érezzük a felelősséget, az arctalanság eltakar és megvéd. Elveszíthetjük a kontrollt, kiberszemélyiségünk rátelepedhet, eluralkodhat a valós énünkön, ha nem vigyázunk.

Felelős on-line felhasználóként, felelős digitális állampolgárként törekedjünk arra, hogy személyiségünk vállalható, hiteles, önazonos legyen, így elkerülhetjük, hogy „internet-rabok” legyünk, és szabadon élhetünk a virtualitás összes előnyével!