A logisztikában az árumozgatási folyamatok lehetővé teszik azt, hogy az anyagok és termékek helyzetváltoztatása megtörténhessen. Ezek az árumozgatási folyamatok nem csak a beszállítás folyamatára értendők, hanem a termékek raktáron belüli helyzetváltoztatásra, illetve a vevőkhöz való kiszállítás folyamatára is. 

Ezeket a mozgatási folyamatokat minden esetben az áruk rakodása és a tárolási műveletek kapcsolják össze. Jelen modul segít bemutatni a külső szállítást, vagyis más néven az áruszállítást. Az áruszállítás megvalósításához a különféle közlekedési ágazatokat kell igénybe venni.

Áruszállítási rendszerek feladata

Az áruszállítási rendszerek feladata az, hogy lehetővé tegyék a különböző anyagok és termékek helyváltoztatását. Ilyen szállítandó anyagok lehetnek például az alapanyagok, a segédanyagok, üzemanyagok, a félkész termékek, a késztermékek, illetve a hulladékok is. Ezen anyagok szállítása fontos a kitermelés, termelés, felhasználás és a hulladékfeldolgozás szempontjából. Ezen folyamatok ellátása a külső szállításhoz tartozik.

Az áruszállítás jellemzőit bizonyos tényezők befolyásolják. A befolyásoló tényezők közé tartozik például az, hogy adott árunak milyen tulajdonságai vannak, egyszerre mekkora mennyiséget kellene szállítani belőlük, milyenek a földrajzi viszonyok, mekkora a szállítási távolság, milyen gyakran kell szállítani, illetve az, hogy milyenek az időtartammal kapcsolatos kötöttségek.

Az áruszállítási feladatok több módon csoportosíthatók. Az egyik szempont lehet a feladóhely és a célállomás közötti távolság, illetve a földrajzi elhelyezkedés. Ez alapján beszélhetünk belföldi vagy nemzetközi áruszállításról is. Az előbbi lehet távolsági, körzeti, vagy helyi, az utóbbi pedig interkontinentális vagy transzkontinentális. Másik csoportosítási szempontot adhat, hogy egy vállalat hogyan végzi a szállításait; saját járművekkel, fuvarozókkal vagy szállítmányozókkal.

Csoportosíthatjuk a szállításokat továbbá aszerint is, hogy a fel-és leadóhely között hogyan valósul meg az áruszállítás. Közvetlen szállítással -mely átrakás nélküli folyamatos szállítást jelent-, vagy pedig közvetett szállítással –ennek esetében több szállítójármű, esetleg közlekedési ágazat alkalmazásával jut el az áru a célállomásra. Közvetett szállításnál beszélhetünk hagyományos, illetve kombinált szállításról is.

Vasúti áruszállítás

A vasúti szállítást leginkább nagyobb árumennyiségek nagy távolságra való szállításánál alkalmazzák. Előnyei közé tartozik továbbá az is, hogy a vasúti áruszállítás a környezeti tényezőkre kevésbé érzékeny, ezért működése a környezeti hatásoktól független. További előny, hogy a fajlagos élőmunka lekötése, illetve energiafelhasználása alacsony, valamint környezetkímélő megoldásnak minősül az áruszállítás terén.

A vasúti áruszállítás hátrányai közé tartozik az, hogy kicsi a hálózat sűrűsége, és hogy kötött pályán közlekedik, ezért kevés le-és feladási pontja van. A hátárnyokhoz soroljuk még a szállítás időtartamának hosszúságát is, azt, hogy nagyobb esélye van a dinamikai terhelés miatt az árusérülésnek, illetve azt is, hogy rugalmatlanul alkalmazkodik a fuvarozáshoz.

Bár a közúti áruszállítás jellemzően akkor előnyös, ha kisebb mennyiségű áru továbbítása zajlik rövidebb távolságon, azonban előszeretettel alkalmazzák a távolsági forgalomban is. Előnyei közé tartozik, hogy viszonylag rövid szállítási idővel rendelkezik, valamint a legsűrűbb hálózattal rendelkező szállítási módot jelenti, mely lehetővé teszi a rugalmasságot, és akár a háztól-házig történő árutovábbítást is. A közúti szállítás szinte minden árufajta továbbítására alkalmas módszer, melynek alkalmazása során az áru sérülésének viszonylag kicsi az esélye. Szerződéskötése és díjszabása is rugalmas.

Hátránya közé sorolható, hogy nagy a környezetszennyező hatása, nagy a fajlagos előmunka, energiafelhasználása kiemelten balesetveszélyes, illetve nagyon érzékeny a környezeti hatásokra és forgalmi viszonyokra.

Légi áruszállítás

Ezen szállítási mód során az árukat biztonságos, menetrendszerű légi úton szállítják a légiforgalmi szolgálat ellenőrző és irányító rendszerének felügyelete mellett. A légi áruszállításnak jelentős előnye, hogy a nagy távolságok ellenére is viszonylag rövid idő alatt megérkezik az áru, a többi szállítási módhoz képest pedig az áru terhelése is alacsonyabb, így a csomagolás költségigénye is kisebb, az áruk védettsége azonban jobb.  A határidők csúszását legtöbbször csak a szélsőséges időjárási hatások idézhetik elő.

A légi áruszállítás hátrányai közé tartozik, hogy csak bizonyos áru típusok szállítására alkalmas, és a szállítás során az áruk többszöri áttelepítést, így tárolást is igényelnek. További hátrány, hogy a fuvardíja és fajlagos energiafelhasználása is magas, illetve nagy zajhatása miatt környezetvédelmi szempontból is káros.

Ha csővezetékes áruszállításról beszélünk, fontos tisztában lennünk azzal, hogy ebben az esetben a szállítópálya és a szállítóeszköz megegyezik, vagyis egy egységet képez. Amennyiben rövid távolság megtétele szükséges az anyagtovábbításhoz, úgy a csővezetékek enyhe lejtésűek, így a gravitáció teszi lehetővé az anyagáramlást. Amennyiben pedig nagy távolságok megtétele szükséges, úgy a helyhez kötött szivattyúk, illetve légszállító gépek teszik lehetővé az anyagáramlást. A csövek keresztmetszetétől és az alkalmazott sebességtől függ a teljesítmény.

A csővezetékes szállítás megbízható, és a környezeti hatásoktól független. Üzemeltetése gazdaságos, környezetszennyezési veszélye igen alacsony. Hátrányai közé tartozik, hogy csak adott, homogén anyagok esetén alkalmazható módszer, melynek szállítási sebessége kicsi, a szállítási igényekhez nem tud alkalmazkodni, viszont a beruházási költsége igen magas.

Kombinált áruszállítás

Amikor kombinált áruszállításról beszélünk, az azt jelenti, hogy egy szállítási feladat ellátásában egyszerre több közlekedési ágazat is részt vesz. A kombinált áruszállítás célkitűzései közé tartozik a zaj-és környezetszennyezés redukálása, valamint a közutak zsúfoltságának csökkentése, melynek hatására a közutak nehezebben/később használódnak el. Alkalmazásával növelhető a közlekedésbiztonság, valamint a kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás is.

A komibált áruszállítási rendszereknek két fő csoportját különböztethetjük meg. A konténeres, illetve a tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszert.

A konténeres szállítási rendszerek kettő vagy több ágazati résztvevő segítségével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti áruszállítást

A huckepack rendszer során pedig az egyik közlekedési ágazat járművein továbbítják egy másik közlekedési ágazat járműveit.

Összességében tehát megtudhattuk, mit jelent az áruszállítási rendszer fogalma és hogy mit takar a hagyományos áruszállítás, illetve a kombinált áruszállítási mód. A hagyományos áruszállítási rendszerek között említést tettünk a közúti, a vasúti, a légi, a vízi, valamint a csővezetékes áruszállítás jellemzőiről, illetve ezek legnagyobb előnyeiről és hátrányairól is. Megtudtuk továbbá azt is, hogy a fuvarozás és szállítmányozás habár egymással kart karba öltve léteznek és működnek, azonban a két fogalom mögött lényeges jelentésbeli különbségek vannak, melyek ismeretében nem ajánlott ezen kifejezések keverése.