Vállalkozási környezet

A vállalkozó - jó esetben - már a bejelentkezési űrlap kitöltése előtt felméri a környezetét, de abba igazán csak akkor csöppen bele, amikor megkezdi működését. Hirtelen egy új közegben találja magát, a jogi paragrafus erdőben, egy határidő rengetegben és egy új piacon, ahol el kell adnia magát és az üzleti ötletét. Vevőket/megrendelőket kell szereznie, hirtelen marketinggel, tervezéssel, pénzüggyel és még sok más dologgal kell foglalkoznia. Még ha meg is bíz különböző szakembereket az egyes területek menedzselésével, akkor is el kell sajátítania bizonyos szakkifejezéseket, hogy egy nyelvet beszélhessenek. A vállalkozónak alapvető érdeke, hogy tájékozott legyen a vállalkozásának környezetéről és annak minden vetületéről. Jó, ha mindig nyitott szemmel jár, figyeli a híreket, mert potenciális versenyelőnyre tehet szert, ha a versenytársainál gyorsabban tud reagálni, vagy felismer egy veszélyhelyzetet amire felkészülhet, vagy lát egy lehetőséget, amit kiaknázhat.

Környezet elemei

A vállalkozások környezetét az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

• társadalmi környezet (politikai, jogi, szociális, kulturális);
• gazdasági környezet (piaci, infrastrukturális, pénzügyi, stb.);
• természeti-technológiai környezet (földrajzi, ipari fejlettségi szint, stb.).

Más szempontból csoportosítva, beszélhetünk a vállalkozás

• szűkebb (helyi, regionális) és
• tágabb (országos, nemzetközi) környezetéről.

A vállalkozás környezetével szerves egységet alkot, folyamatosan alkalmazkodik a változó környezethez, ám közben maga is sokszor alakíthatja azt. A környezet bizonyos elemei jelentős hatást gyakorolnak a vállalkozás működésére, mások csak közvetetten vagy érintőlegesen befolyásolják azt.

Társadalmi környezet

A társadalmi környezet alapvetően meghatározza a működés jogi kereteit, azokat a tradíciókat, melyek például, az üzletkötési mechanizmusokat is befolyásolják (lásd pl.: alkudozási szokások vagy korrupció mértéke), a társadalmi szereplők szociális érzékenységét, a szociális háló kiterjedtségét, a munkamorált (lásd pl.: Japán vs. Jamaika) és egyéb kulturális körülményeket (pl.: nyelvtudás, állami ünnepek, vallási hagyományok, népszokások, történelmi közösség, nemzettudat, stb.). A társadalmi környezet magába foglalja a demográfiai helyzetet, a népesség kor, nem, végzettség, etnikum szerinti összetételét. Ide tartozik az oktatás és a szabadidő eltöltése is. Ezen információk nagymértékben befolyásolhatják többek között a vállalkozás székhelyválasztását vagy marketingstratégiáját. Ennek a környezeti szegmensnek a leghangsúlyosabb szereplője mégis az állam, amely tudatosan formálja, alakítja a környezet elemeit az intézkedéseivel.

Gazdasági környezet

A gazdasági környezet a tágabban vett úgynevezett makrogazdasági (nemzetgazdasági) mutatók alakulását, a kormányzat gazdaságpolitikai intézkedéseit, a piaci helyzetet (termékpiac, erőforrások piacai) és tendenciákat, valamint a gazdasági-pénzügyi infrastruktúra elemeit tartalmazza. Ide tartozik a különböző gazdasági szektorok működése (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások, stb.), a termelési tényezők (tőke, munkaerő, természeti javak, stb.) piacai, a piaci formák (verseny, monopólium, stb,).

A pénzügyi infrastruktúra jelenti a bankrendszer és pénzügyi közvetítők (biztosítók, nyugdíjpénztárak, tőzsde) működését, a vállalatok és háztartások finanszírozására szolgáló pénzügyi megoldásokat, a gazdaságban lévő pénzmennyiséget és a pénzügyi szabályozókat.

Természeti-technológiai környezet

A természeti környezet a vállalkozásunk telephelyén a levegő, talaj, víz mennyiségét, minőségét, a csapadékvíz elvezetést, természeti erőforrásokhoz való hozzáférést, az állat- és növényvilágot, a nap- és szélenergia kihasználhatóságát jelenti.

Napjaink tudományos-technikai forradalma folyamatosan alakítja környezetünket. Egy igazi vállalkozói ötlet lehet egy újszerű eljárás, vagy egy teljesen új termék vagy megközelítés, amelyet ebben a formában még senki sem hozott létre, de akár olyan ötlet is, amellyel környezettudatosabban, kevesebb hulladékkal vagy megújuló erőforrások felhasználásával lehet előállítani a piac által igényelt terméket/szolgáltatást. Persze gyakran az új technológia hoz újabb igényeket, amelyek addig fel sem merültek a fogyasztókban.

A technológiai környezet kulcsszavai napjainkban: az innováció, robotika, automatizáltság, AI (mesterséges intelligencia), kommunikációs megoldások, önvezető autó, stb.

Szűkebb környezet

Az előbbi környezeti szegmenseket más megközelítésben is elemezhetjük.

Célszerű a vállalkozás mikrokörnyezetéből kiindulni, a legszűkebben vett környezetét vizsgálni. Ez lehet például az a kerület, vagy település, ahol a vállalkozásunkat be szeretnénk indítani. Elsőként itt érdemes körülnéznünk és feltérképezni a társadalmi-gazdasági-természeti/technológiai környezet jellemzőit vizsgálni. Milyen iroda/üzlethelyiség elérhető, milyen a kereslet a környéken a vállalkozási tevékenységünk iránt, milyen a konkurencia, milyen a helyi infrastruktúra, logisztikai körülmények, milyen helyi önkormányzati pályázatok, támogatások érhetők el.

Szűkebb környezet elemei

A vállalkozás szűkebb környezetének elemei:

• beszállítók - akiktől a vállalkozás tevékenységéhez szükséges anyagokat, erőforrásokat beszerzi;
• vásárlókör - akiknek a vállalkozás a termékét/szolgáltatását értékesíti;
• versenytársak, konkurencia - akik azonos vagy hasonló termék/szolgáltatás előállításával/nyújtásával foglalkoznak;
• helyi munkaerőpiac - amennyiben alkalmazottat kíván foglalkoztatni;
• helyi vállalkozói infrastruktúra - ingatlanbérlési lehetőségek, mobil-lefedettség, internethálózat, úthálózat, jogi-könyvelői-  támogatás elérhetősége, stb.;
• helyi pénzpiaci szereplők;
• önkormányzat - helyi pályázatok, fejlesztések, helyi iparűzési adó-politika.

Tágabb környezet

A vállalkozás tágabb környezetébe tartozik az adott iparágtól, az ország gazdasági helyzetétől kezdve, a társadalmi folyamatokon és a kutatás-fejlesztési területek újdonságain keresztül az éghajlat változásig minden, ami a vállalkozásra hatással bírhat, de ez fordítva már nem igazán jellemző a méretből adódóan. Az általános tájékozottság mellett, így a jogszabályok, pályázati lehetőségek és makrogazdasági mutatók figyelése is a vállalkozó elemi érdeke.

A vállalkozás növekedésével a tágabb környezet már a nemzetközi színteret is jelentheti, amennyiben az országhatárokon átívelően szeretnénk végezni a tevékenységet. A nemzetközi vizekre evezéssel hatványozottan növekedik a környezeti szegmensek (nyelvi, kulturális, jogszabályi környezet) száma, így ezek követése is egyre bonyolultabbá válik.

Környezetbe ágyazottság

A vállalkozás szerves egységet képez a környezetével, azzal állandó kölcsönhatásban létezik. A vállalkozónak ezért célszerű folyamatosan tájékozódnia a környezetéről, az információk időben történő megszerzésével és azok helyes értelmezésével illetve, az azokra történő gyors reagálással komoly versenyelőnyre tehet szert. A vállalkozás működésének társadalmi-politikai-kulturális, pénzügyi-gazdasági és természeti-tudományos feltételrendszere egy adott pillanatban adottság, de minden vállalkozás számára egységesen az. Az a vállalkozás tud kiemelkedni a többi közül, amelyik jól értelmezi és meglovagolja a trendeket, képes rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz, több lábon áll vagy saját maga megy ennek elébe és ő maga teremt új trendet.

A környezet egy része alakítható, (pl. marketinggel, a székhely gondos megválasztásával, lobbitevékenységgel). Kisebb településeken azonban egy-egy vállalkozás “monopóliumként” viselkedve jelentős mértékben befolyásolhatja, alakíthatja környezetét és mikrokörnyezetében lévő szereplőkkel is más helyzetből tárgyalhat.