Kertészet és parkfenntartás
Ez a lecke akkor tekinthető teljesítettnek, ha minden diát megtekintünk és a leckében eltöltjük az előírt időt, amit a kis óra ikonnal nyomon is követhetünk.

Bevezetés

Az ember alapvető igénye, hogy valamilyen formában kapcsolódjon a természethez. Azoknak, akik kertes házban laknak, könnyű dolguk van, mert számukra adott a haszonkert vagy díszkert kialakításának lehetősége. De aki városban él, annak sem kell lemondania a zöldterületek nyújtotta előnyökről, hiszen számos park, közösségi tér, folyópart vagy sporttevékenységre kialakított terület ad lehetőséget a feltöltődésre. A zöld oázisok nem csak tiszta levegőt és kikapcsolódást nyújtanak, hanem fontos esztétikai szerepük is van. Úgy tervezik őket, hogy harmonikus egységet alkossanak az őket körülvevő épületegyüttesekkel.

 

A továbbiakban a már közismert kiskerti tevékenységekre és fogalmakra építve mutatjuk be a kertészeti és parkfenntartási ismereteket, melyek segítséget nyújtanak a közösségi terek, parkok létrehozásában és fenntartásában.

A kert fogalma

A kert egy olyan kisebb, körülhatárolt terület, amely haszonnövények termesztésére vagy dísznövények ültetésére szolgál. A hétköznapokban a kertek több fajtájával is találkozhattunk, mint a konyha- és virágoskert, haszonkert, gyümölcsöskert, iskolakert vagy faiskola.

 

A kurzus során azonban elsősorban a díszkertekre összpontosítunk, melyek elsődleges célja az esztétikai látvány nyújtása. Ezek közkedvelt fajtája például az arborétum vagy a botanikus kert, ami tulajdonképpen egy olyan, a nyilvánosság számára nyitott park, amelyben a látvány mellett oktatási-, kutatási- és természet-megfigyelési tevékenységek is szerepet kapnak.

A kertészet

Azt a tevékenységet, amely során az ember kerti munkát végez, kertészkedésnek nevezzük. A kertész a növényeket tápanyagokkal látja el és ápolja őket, úgy, hogy megfelelő termést eredményezzenek, vagy például dísznövények esetén, hogy virágba boruljanak.

A parkfenntartási, zöldfelület gazdálkodási munkák közt is megtalálhatók ezek a tevékenységek, ám gyakran kiegészülnek a közösségi zöldterületek más elemeinek fenntartásával is. A gyepterületek mellett a sorfák, a cserjés és talajtakaró növények, valamint a sövények karbantartására is sor kerül, illetve ebbe a tevékenységi körbe tartozik a virágágyások, dézsás növények gondozása is.

Tájépítészet

A tájépítészet egy olyan szakma, amely a kertművészet és kerttervezés tudományából nőtte ki magát. Mára már olyan szakterületeket is magában foglal, mint a tájtervezés, tájrendezés, tájvédelem, területfejlesztés, településtervezés és kertépítészeti műemlékvédelem.

A tájépítész feladata, hogy a táj, a város, vagy akár egy kisebb méretű kert vagy park természetes közegével és növényzetével jól egybeszerkesztetten, kompozíciós egységben tervezzen meg épületeket, építményeket. Úgy igyekszik tehát előnyt kovácsolni a táji adottságokból, hogy közben összehangolja a természetes és a művi alkotóelemeket.

Közterület tervezés

Településfejlesztési és városépítészeti fejlesztések során az önkormányzatok tájépítész szakembert is bevonnak a közterületek, terek és parkok, utcák kialakításának vagy fejlesztésének tervezésébe. Szerepe kiterjedhet a közterület alakítási tervezésre, játszótér tervezésre, települési arculat-tervezésre, komplex zöldfelület-tervezésre, utcafásításra stb. A sikeres közterület-tervezés érdekében fontos átgondolnia, hogy kik fogják az adott teret használni.

 

Miért jönnének erre a térre? Mit szeretnének csinálni, ha már itt vannak? A tervezőnek egyben kell látnia a koncepció összes elemét, hogy a megalkotott tér minél inkább betöltse a neki szánt funkciót.

Tervezési feladatok

Ahhoz, hogy egy közterület vagy park fenntartható legyen, a tervezőnek bizonyos rendeletekbe foglalt szabályokhoz kell alkalmazkodnia. Így például igazodnia kell településrendezési tervekhez, amelyeket az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) írnak elő. A zöldfelületek esetében a következőket kell tehát figyelembe venni:

  • Éghajlati viszonyokhoz való igazodás
  • Növénycsoportok fajtáinak kiválasztása
  • Fák esetleges kivágása és pótlási lehetőségük
  • Ültetési távolságok.

 

A park fogalma

A parkok általában a lakosság számára létrehozott rekreációs és kikapcsolódást nyújtó teret jelentik. Többek közt azért is fontosak, hogy a nagyvárosi, folytonos nyüzsgésben élő emberek egy nyugalmasabb térbe léphessenek, és közelebb kerülhessenek a természethez. Jellegüket tekintve a parkok nagyobb kerteknek felelnek meg: megtalálhatóak bennük a fák, cserjék, virágok és gyepterületek is. Ugyanakkor fontos építőelemeik például a stratégiai pontokra kihelyezett padok, ülőhelyek is

 

Az arborétum

Az arborétum egy olyan botanikus kert, amely többnyire fákból és cserjékből álló botanikai gyűjteményt mutat be. A fás szárú növények pompás, élő gyűjteménye nem csak kikapcsolódásra nyújt lehetőséget az odalátogatóknak, hanem részben tudományos kutatásra is szolgál.

Tevékenységi körébe tartozhat az ismeretterjesztés, a kulturális és oktatási programok szervezése, valamint a természet- és környezetvédelem is. Az arborétumokban tehát esetenként épületek, fedett oktatói vagy bemutatói termek is megtalálhatók, illetve kutatói szobák, könyvtár és szociális helyiségek is.

Összegzés

A modern kor embere, és különösen a városban élők, egyre több időt tölt a négy fal között, okostelefonnal a kezében. Ez nem csak a magányunkat mélyíti, hanem a lelket is bomlasztja. Ezért is van kiemelkedő szerepe annak, hogy ahol nincs lehetőség arra, hogy valaki kertes házban éljen, délutánonként kertészkedjen, legyen egy hely, ahová kimehet, ahol természetközelben, emberek között lehet. Ezt a célt szolgálja egy hívogató közösségi tér vagy park, ahol mindenki jól érzi magát. Az ilyen tereket általában az önkormányzatok vagy egyes intézmények felkérésére tájépítész szakemberek tervezik, és parkfenntartó cégek gondozzák.