Bevezetés

A kereskedelem kezdeteinek megismeréséhez az ókorba kell visszautaznunk. Az évezredek alatt a kereskedelemben sok minden megváltozott, de annak alapjait jelentő létjogosultsága, szükséglete azóta is változatlan. Az eladói és vásárlói oldalon egyaránt megjelenő szükséglet.

Ebben a modulban megismerjük a kereskedelem gyökereit, kialakulásának folyamatát és jellegzetességeit.

4 fontos lépés

1. A kereskedés alapja a szükségleteket meghaladó többlet javak termelése.
2. A többlet javak akkor indítják el a kereskedés folyamatát, ha van, akinek szüksége van arra, keresi a feleslegessé vált terméket.
3. Az eladó és a vevő egymásra találása.
4. Amikor eladó és vevő egymásra találnak, még mindig csak fél sikerről beszélhetünk. Sikert akkor könyvelhetünk el, ha a vevő képes olyasmit kínálni az eladónak, amiért ő megválik a termékétől. 

Cserekereskedelem

Cserekereskedelem a kereskedés kezdeti módja, ami a pénz megjelenése előtti időszakban alakult ki. Nem árut cseréltek pénzre, hanem árut árura. A cserekereskedelemben a pénz még nem jelent meg a folyamatban. Ekkor még nem különíthetők el a szerepek sem, a piaci szereplők egyszerre vevők és eladók. Erre az időszakra jellemző volt az is, hogy nehézséget jelentett az árfelesleggel és az áruszükséglettel rendelkezők egymásra találása.

Fejlődő termelés

A technológia fejlődése, a munkamegosztást (specializálódást), hatékonyabb termelést és ezzel több áru előállítását jelentette. A bővülő árukínálat az árucsere gyakoriságát is növelte. Az árucsere gyakorisága mellett nőtt a kereskedésbe bevont termékek típusának száma is.

Erre az időszakra tehető a piacok kialakulása, amely a kereskedés véletlenszerűsége helyett, annak rendszerét, rendszerességét és kiszámíthatóságát biztosította.

Lokális kereskedelem

A lokális kereskedelem a termékek előállításának közvetlen környezetében vagy annak közelében, helyi szinten történik, és egy szűkebb közösség munkamegosztásán alapul. A lokális kereskedelem a városgazdálkodás kialakulásának kezdete is egyben.

Távolsági kereskedelem

A távolsági kereskedelem a közvetlen környezeten kívül, attól távol történik. Elsősorban a természeti és termelési különbségek illetve a szélesebb körű munkamegosztás tette lehetővé és szükségszerűvé. A nagy földrajzi felfedezések jelentős lendületet adtak az egyre nagyobb távolságok legyőzéséhez, feltárták a lehetőségeket és a szükségleteket is. A távolsági kereskedelem a termelés növekedése következményeként nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség is volt.

Az árupénz

A fejlődés nyomán a cserekereskedelem már nem bizonyult megfelelőnek. A megnövekedett kereskedelmi aktivitás szükségessé tette valamilyen fizetőeszköz alkalmazását. Az első fizetőeszköz az árupénz volt. Az árupénz minden esetben egy olyan termék volt, amit széles körben ismertek és elfogadtak az emberek. Kultúránként és földrajzi helyenként különböző árupénzeket használtak (pl.: gabonák, nemesfémek, olaj, kagyló, só, haszonállat).

Az árupénz legnagyobb hátrányai: a tárolás és a szállíthatóság nehézségei, valamint a korlátozott értékállóság.

A pénz szerepe

Az értékállóságra és a könnyebb szállíthatóság megvalósítására a nemesfémpénzek jelentették az első megoldást. A nemesfémkészletek korlátozottsága és az egyre hosszabbá váló kereskedelmi útvonalak újfajta pénz bevezetését tették szükségessé. A nem nemesfémből készült pénzérmék helyettesítőjeként a papírpénzek is forgalomba kerültek. A papírpénzek alkalmazására a pénzérmék kopása, és ennek következményeként fellépő értéktelenedése mellett a biztonságosabb szállítás miatt is szükség volt.

Összegzés

A kereskedelem gyökerei a termelés kezdeteihez kötődik. A termelés fejlődése a kereskedelem kiszélesedését és azok eszközeinek, mint pl. a pénz kialakulását és fejlődését eredményezte. A kereskedelem nem csak az árucsere élénküléséhez, hanem az emberiség fejlődéséhez is hozzájárult.