Bevezetés

Magyarországon az idősek száma és aránya a társadalomban állandó növekedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi tendenciákban tapasztalható, társadalmakat jellemző folyamat, az elöregedés folyamata a magyar társadalmat illetően is megfigyelhető. Az idevonatkozó mérések közül érdemes megemlíteni, mint mértékadó felméréseket, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok körét.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének statisztikai adatai alapján Magyarországon a 65 éves, valamint a 65 évesnél idősebb népesség aránya 1990-ben 13% volt, ezt követően 2001-re ez az arány 15%-ot tett ki, majd 2011-re már 17%-ra emelkedett, 2017. év elején pedig az arány továbbemelkedett, elérte a 19%-ot.45 A KSH statisztikai adatai szerint megállapítható: Magyarországon az idősebb népesség aránya 1990. óta folyamatosan emelkedik. A KSH a fentiekben részletezett méréseivel kapcsolatban – tekintettel a nemzetközi és magyar (core.ac.uk) folyamatok összehasonlítására is – az alábbiakat állapította meg: „Az élettartam hosszabbodásával a modern társadalmakban, így Magyarországon is egyre több a idős    ember.    Számuk    és    népességen    belüli    arányuk    növekedése    általános jelenség…” ¹

^{1 Központi Statisztikai Hivatal: A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői, 2014.}

A közérdekű nyugdíjas szövetkezeti forma bevezetésének alapvetés természetű indoka az előzőekben kifejtettek szerint az, hogy a társadalmakban, így a magyar társadalomban is megfigyelhető egy elöregedési folyamat. A magyarországi folyamatok harmonizálnak a globális folyamatokkal a társadalmak elöregedését és annak következményeit tekintve.

Elöregedés Magyarországon

A társadalmak elöregedése folyamatában a várható életkor meghosszabbodása számos kihívást és feladatot jelent, továbbá lehetőséget is magában hordoz, például a foglalkoztatás területén. A társadalom idősebb korcsoportja az éppen adott élet- és személyes körülményeire tekintettel lévő foglalkoztatási lehetőséggel jellemzően élni szeretne. A nemzetközi kutatás ide vonatkozóan rávilágított arra, hogy a 60 év feletti emberek hasznosnak szeretnék magukat érezni a társadalomban, mégpedig úgy is, hogy „rájuk szabottan” foglalkoztatási lehetőséget kapnak és dolgozhatnak.¹

Magyarországon az idősebb generáció, a nyugdíjas² korcsoport számára rugalmas foglalkoztatási lehetőségként került bevezetésre a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, amely a rugalmas foglalkoztatási lehetőség mellett számos más pozitívummal is jár tagjai számára. A magyar jogalkotó tehát a szövetkezeti formára, mint egy jó eszközre támaszkodott a társadalmak elöregedésével járó kihívások területén.

1 Lásd erre: United Nations Population Fund, HelpAge International: Ageing in the Twenty-First (doi.org) Century,    A    Celebration    and    a    Challenge;    interneten    elérhető: https://www.unfpa.org/publications/ageing-twenty-first-century

2 Az érintett korcsoportra vonatkozó alapvető jogszabály: „A társadalombiztosítási nyugellátásról” szóló 1997. évi LXXXI. törvény.

Világszintű elöregedés

Nemzetközi színtéren megfigyelhető a társadalmak elöregedése („ageing”). A társadalmak elöregedése alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik tényező, hogy a várható élettartam jellemzően növekszik világviszonylatban. 

A másik tényező pedig a születési ráta, ugyanis míg globálisan a várható élettartamok megnövekedése tapasztalható, addig a születési ráta alacsony foka szintén jellemző. Az ide vonatkozó előrejelzések szerint 2050-re a 60 év felettiek száma elérheti a 2 milliárdot a világban.¹ Fontos azonban kiemelni azt is viszonyításképpen, hogy a globális népességre vonatkozó adatok szerint 2050-re a világ népessége hozzávetőlegesen 9,8 milliárdra lesz tehető.²

1 Madridi Nemzetközi Idősödési Cselekvési Terv és Politikai Deklaráció foglaltakról (Madrid International Plan of Action on Ageing and the Political Declaration, röviden Madridi Cselekvési Terv), 2002, 2. cikk.

2 Az adatot az ENSZ szakosított szerve (Department of Economic and Social Affairs) bocstátotta közre 2017-ben. Az adat elérhető: https://www.un.org/development/desa/en/news/population/world-population-prospects-2017.html

Főbb feladatok és kihívások

A társadalmak idősödésének folyamatával összefüggésben számos feladattal és kihívással szükséges szembe nézni.

• megfelelő, rugalmas foglalkoztatási lehetőségek biztosítása;
• a modern típusú munkákhoz szükséges elősegíteni az ismeret, tudás megszerzésének lehetőségét;
• az idősek korosztálya számára kifejezett igényük szerint továbbképzések, képzések, tanfolyamokat biztosítása;

• az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) lehetőségének elősegítése;
• ösztönzők biztosítása a nyugdíjas foglalkoztatás területén a piaci szereplőknek és az idős korosztálynak is;
• az idősebb korosztály iránti elismerés kinyilvánítása, az idősekhez való pozitív viszonyulás elősegítése;
• olyan stratégiák lefektetése, amelyek figyelemmel vannak az idősödő korosztály igényeire, például a foglalkoztatás területén.

A célcsoport igényei

A társadalom idősebb generációjára irányuló kutatások igazolták: a társadalom idős generációja ahhoz, hogy hasznosnak érezze magát a társadalomban, jellemzően ismételten dolgozni szeretne. Az idős generáció részéről ez az igény akként merül fel, hogy rugalmas keretek között kíván dolgozni a személyes életkörülményeire tekintettel, számára optimális körülmények mellett. Abban az esetben tehát, hogyha ösztönözni kívánjuk az idősebb generációt a munkával eltöltött éveinek a meghosszabbítására, akkor általában véve az életkörülményeiken alapuló, speciális igényeiket figyelembe szükséges venni. 

Összefoglalás

Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy az aktív öregedés folyamatának támogatásánál a foglalkoztatási kérdések alapvetőnek tekinthetők. A jelenkori modern társadalmak keresik a jó megoldásokat, a jó eszközöket a területen, amelynek eklatáns példája Magyarországon a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek bevezetése.