Az idősödő társadalom
loading
loading
loading

Bevezetés

Magyarországon az idősek száma és aránya a társadalomban állandó növekedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi tendenciákban tapasztalható, társadalmakat jellemző folyamat, az elöregedés folyamata a magyar társadalmat illetően is megfigyelhető. Az idevonatkozó mérések közül érdemes megemlíteni, mint mértékadó felméréseket, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok körét.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének statisztikai adatai alapján Magyarországon a 65 éves, valamint a 65 évesnél idősebb népesség aránya 1990-ben 13% volt, ezt követően 2001-re ez az arány 15%-ot tett ki, majd 2011-re már 17%-ra emelkedett, 2017. év elején pedig az arány továbbemelkedett, elérte a 19%-ot.45 A KSH statisztikai adatai szerint megállapítható: Magyarországon az idősebb népesség aránya 1990. óta folyamatosan emelkedik. A KSH a fentiekben részletezett méréseivel kapcsolatban – tekintettel a nemzetközi és magyar (core.ac.uk) folyamatok összehasonlítására is – az alábbiakat állapította meg: „Az élettartam hosszabbodásával a modern társadalmakban, így Magyarországon is egyre több a idős    ember.    Számuk    és    népességen    belüli    arányuk    növekedése    általános jelenség…” 1

1 Központi Statisztikai Hivatal: A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői, 2014.

A népesség alakulása számokban

A KSH Népességtudományi Kutatóintézet által közölt adatokat a következő ábra szemlélteti:

 

A közérdekű nyugdíjas szövetkezeti forma bevezetésének alapvetés természetű indoka az előzőekben kifejtettek szerint az, hogy a társadalmakban, így a magyar társadalomban is megfigyelhető egy elöregedési folyamat. A magyarországi folyamatok harmonizálnak a globális folyamatokkal a társadalmak elöregedését és annak következményeit tekintve.

Elöregedés Magyarországon

A társadalmak elöregedése folyamatában a várható életkor meghosszabbodása számos kihívást és feladatot jelent, továbbá lehetőséget is magában hordoz, például a foglalkoztatás területén. A társadalom idősebb korcsoportja az éppen adott élet- és személyes körülményeire tekintettel lévő foglalkoztatási lehetőséggel jellemzően élni szeretne. A nemzetközi kutatás ide vonatkozóan rávilágított arra, hogy a 60 év feletti emberek hasznosnak szeretnék magukat érezni a társadalomban, mégpedig úgy is, hogy „rájuk szabottan” foglalkoztatási lehetőséget kapnak és dolgozhatnak.1

Magyarországon az idősebb generáció, a nyugdíjas2 korcsoport számára rugalmas foglalkoztatási lehetőségként került bevezetésre a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, amely a rugalmas foglalkoztatási lehetőség mellett számos más pozitívummal is jár tagjai számára. A magyar jogalkotó tehát a szövetkezeti formára, mint egy jó eszközre támaszkodott a társadalmak elöregedésével járó kihívások területén.

 

1 Lásd erre: United Nations Population Fund, HelpAge International: Ageing in the Twenty-First (doi.org) Century,    A    Celebration    and    a    Challenge;    interneten    elérhető: https://www.unfpa.org/publications/ageing-twenty-first-century

2 Az érintett korcsoportra vonatkozó alapvető jogszabály: „A társadalombiztosítási nyugellátásról” szóló 1997. évi LXXXI. törvény.

Világszintű elöregedés

Nemzetközi színtéren megfigyelhető a társadalmak elöregedése („ageing”). A társadalmak elöregedése alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik tényező, hogy a várható élettartam jellemzően növekszik világviszonylatban. 

loading

A másik tényező pedig a születési ráta, ugyanis míg globálisan a várható élettartamok megnövekedése tapasztalható, addig a születési ráta alacsony foka szintén jellemző. Az ide vonatkozó előrejelzések szerint 2050-re a 60 év felettiek száma elérheti a 2 milliárdot a világban.1 Fontos azonban kiemelni azt is viszonyításképpen, hogy a globális népességre vonatkozó adatok szerint 2050-re a világ népessége hozzávetőlegesen 9,8 milliárdra lesz tehető.2

1 Madridi Nemzetközi Idősödési Cselekvési Terv és Politikai Deklaráció foglaltakról (Madrid International Plan of Action on Ageing and the Political Declaration, röviden Madridi Cselekvési Terv), 2002, 2. cikk.

2 Az adatot az ENSZ szakosított szerve (Department of Economic and Social Affairs) bocstátotta közre 2017-ben. Az adat elérhető: https://www.un.org/development/desa/en/news/population/world-population-prospects-2017.html

Előrejelzések

Az előrejelzések lényegét az alábbi ábra szemlélteti:

 

loading
loading

Főbb feladatok és kihívások

A társadalmak idősödésének folyamatával összefüggésben számos feladattal és kihívással szükséges szembe nézni.

loading

Kihívások

icon_know
  • az aktív öregedés támogatása;
  • a nemzedékek közötti szolidaritás megerősítése;
  • az idősekről való megfelelő gondoskodás, valamint gondozás biztosítása;
  • az idősebb korosztály társadalmi integrációjának segítése;
  • az idősebb generáció aktivitása megőrzéséhez támogatás nyújtása;
  • a hosszabb munkával töltött évek ösztönzése.

Főbb feladatok és kihívások

 

 

  • megfelelő, rugalmas foglalkoztatási lehetőségek biztosítása;
  • a modern típusú munkákhoz szükséges elősegíteni az ismeret, tudás megszerzésének lehetőségét;
  • az idősek korosztálya számára kifejezett igényük szerint továbbképzések, képzések, tanfolyamokat biztosítása;
loading
  • az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) lehetőségének elősegítése;
  • ösztönzők biztosítása a nyugdíjas foglalkoztatás területén a piaci szereplőknek és az idős korosztálynak is;
  • az idősebb korosztály iránti elismerés kinyilvánítása, az idősekhez való pozitív viszonyulás elősegítése;
  • olyan stratégiák lefektetése, amelyek figyelemmel vannak az idősödő korosztály igényeire, például a foglalkoztatás területén.

A célcsoport igényei

A társadalom idősebb generációjára irányuló kutatások igazolták: a társadalom idős generációja ahhoz, hogy hasznosnak érezze magát a társadalomban, jellemzően ismételten dolgozni szeretne. Az idős generáció részéről ez az igény akként merül fel, hogy rugalmas keretek között kíván dolgozni a személyes életkörülményeire tekintettel, számára optimális körülmények mellett. Abban az esetben tehát, hogyha ösztönözni kívánjuk az idősebb generációt a munkával eltöltött éveinek a meghosszabbítására, akkor általában véve az életkörülményeiken alapuló, speciális igényeiket figyelembe szükséges venni. 

loading

Igényteremtés

Az előbbi igényeken túlmenően financiális ösztönzőket is biztosítani kell, valamint egyáltalán nem utolsó sorban az elmagányosodás ellenébe ható közösségi lehetőségeket szintén. Fontos az is, hogy a piaci szereplőket bátorítani kell arra, hogy gondoljanak az idősebb generációra a foglalkoztatás során, mindenekelőtt azért, mert a korosztály szakmai élettapasztalata elvitathatatlan.

 

loading

Összefoglalás

Összegzésképpen megállapítható tehát, hogy az aktív öregedés folyamatának támogatásánál a foglalkoztatási kérdések alapvetőnek tekinthetők. A jelenkori modern társadalmak keresik a jó megoldásokat, a jó eszközöket a területen, amelynek eklatáns példája Magyarországon a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek bevezetése

loading
loading
loading
loading