Leckék

Bevezetés

A Ptk. szövetkezeti vagyonjogi rendelkezései alapján a szövetkezeti tagnak a személyes közreműködés vállalása mellett vagyoni hozzájárulást is teljesítenie szükséges, ahogyan az a korábbiakban már kifejtésre került. A szövetkezeti tagra nézve lényeges, a vagyonjog körébe eső szabályt fektet le a Ptk.1 a szövetkezeti alapszabály kötelező tartalmi elemeire vonatkozóan.

A szabály szerint a vagyoni hozzájárulás azon mértékét ugyanis, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező, a szövetkezet alapszabályában kell meghatározni.

1 Ptk. 3:331. § (4) bekezdés a) pont

Vagyoni hozzájárulás

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet esetében ez azt jelenti, hogy annak tagjai szabadon döntenek a vagyoni hozzájárulás mértékéről, a vagyoni hozzájárulásuk mértékére kötelező törvényi szabály nincsen. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjait a vagyonjog körében az köti, hogy az alapszabályban rögzíteniük kell az általuk eldöntött vagyoni hozzájárulás mértékét.

A kötelező vagyoni hozzájárulás mértékét tehát az alapszabályban minden esetben szerepeltetni kell, de annak mértékéről a tagok autonóm módon döntenek.

Hozzájárulás fajtái

Szövetkezet esetében a vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet esetében a gyakorlat azt mutatja, hogy a vagyoni hozzájárulás jellemzően pénzbeli és kismértékű. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésénél figyelembe kell még azt is venni, hogy a tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak nem tekinthető.

Nyereségfelosztás

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet esetében a Szövetkezeti törvény¹ a tagok személyes közreműködésük ellentételezésére vonatkozóan komoly garanciát tartalmaz. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével.

Ez a szabály építkezik a Ptk. szövetkezeti vagyonjog területén meghatározott nyereségfelosztási szabályokra² is.

1 Szövetkezeti törvény 28.§

2 Ptk. 3:356. §

A felosztás formája

A nyereség felosztását a Ptk., mint lehetőség rögzíti, amely szerint a szövetkezet nyereségét fel lehet osztani a tagok között.

Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a szövetkezet tagjai a nyereségfelosztás mellett döntenek, úgy arra nézve már van konkrét, kötelező szabály. A szövetkezet nyereségének legalább a felét ugyanis a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. Természetesen a tagok ettől felfelé eltérhetnek, ez minimumszabálynak tekinthető.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek vagyonjogi tulajdonságai közül kifejezetten lényeges jellemző, hogy a nyugdíjas szövetkezetek tartalékalapot, úgynevezett közösségi alapot képeznek. A közösségi alap képzése a szövetkezeti törvény értelmében kötelező a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára. Fontos továbbá az is, hogy a közösségi alap képzése a nyugdíjas szövetkezetek esetében, mint minden szövetkezet esetében, célhoz kötött. Ahogyan arról szó volt, a konkrét szabályokat tehát a szövetkezeti törvény tartalmazza, de háttér jogszabályként - keret jelleggel - a Polgári Törvénykönyv is tartalmaz a közösségi alapra vonatkozóan szabályokat. A szövetkezeti törvény meghatározza, hogy a közösségi alapból adható juttatást, támogatást ki veheti igénybe, és azt is, hogy milyen célokra. Kik számára lehet a juttatást, a támogatást odaítélni? Logikusan adódik, hogy a közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagja számára lehet felhasználni, azonban a törvény említ még egy alanyi kört: a tagokkal közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat. Ők is igénybe vehetik a juttatásokat, támogatásokat, amelyeket a közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyújt. A közösségi alapból finanszírozható célok lehetnek szociális és egészségügyi támogatások, oktatási és kulturális jellegű szolgáltatások. A közösségi alapból finanszírozhatók tehát szövetkezeti közösségi és kulturális programok, edukációs/oktatási programok, de szociális segítségnyújtás is a tagok és közeli hozzátartozóik számára. Esetünkben tehát mindazon célok támogathatók, amelyek az idősebb generációk életminőségét javíthatják. Hogy a közösségi alapból a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja vagy közös háztartásban élő közeli hozzátartozója számára nyújtott támogatás juttatás milyen esetekben mire adható, konkrétan mik az igénylés, az odaítélés feltételei, a szövetkezet létesítő okiratában, azaz az alapszabályában kell meghatározni. Számos jógyakorlat ismert a működő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek mindennapjaiból. Vannak olyan közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, amelyek a tagok orvosi vizsgálatára nyújtanak juttatást a közösségi alapból. Léteznek nyugdíjas egyetemet működtető szövetkezetek, de találkozhatunk olyanokkal is, melyek újságokat, folyóiratokat adnak ki. Nem egy szövetkezet esetében találkozhatunk olyan tevékenységgel, melynek keretében a szövetkezeti tagok nyelvoktatását, IT ismereteinek bővítését finanszírozzák a közösségi alapból. A források felhasználása esetében tehát sokszínű lehet az a cél, amire a közösségi alap a tagok számára, illetve a közeli hozzátartozóik számára felhasználható.

Közösségi alap
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működése körében meghatározó a közösségi alap. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet közösségi alapjának képzése kötelező és célhoz kötött.¹ A kötelezően képzendő közösségi alapot kizárólag a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére lehet felhasználni. Arról van szó tehát, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet esetében ez az alap egy financiális eszköz a nyugdíjas szövetkezet és tagjai számára arra, hogy a társadalmi, szociális, kulturális, illetve a közösségi kohézió erősítésére irányuló célkitűzések a nyugdíjas szövetkezetben megvalósíthatóak legyenek. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet közösségi alapja azért speciális, mert a felhasználása kizárólag meghatározott alanyi kör számára lehetséges és egyúttal célhoz is kötött.

Közösségi alap

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működése körében meghatározó a közösségi alap. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet közösségi alapjának képzése kötelező és célhoz kötött.¹ A kötelezően képzendő közösségi alapot kizárólag a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére lehet felhasználni. Arról van szó tehát, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet esetében ez az alap egy financiális eszköz a nyugdíjas szövetkezet és tagjai számára arra, hogy a társadalmi, szociális, kulturális, illetve a közösségi kohézió erősítésére irányuló célkitűzések a nyugdíjas szövetkezetben megvalósíthatóak legyenek. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet közösségi alapja azért speciális, mert a felhasználása kizárólag meghatározott alanyi kör számára lehetséges és egyúttal célhoz is kötött.

1 Szövetkezeti törvény 32.§ (1) bekezdés

Finanszírozható tevékenységek

Érdemesnek tartjuk kiemelni azt, hogy a felsorolt célokat a gyakorlatból származó visszajelzések alapján az idősebb generáció kiemelten fontosnak tartja. Gyakorlati oldalról a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek a tevékenysége során a felsorolt célokat tehát feltétlenül törekedni érdemes megvalósítani.

A közösségi alapból finanszírozható szövetkezeti közösségi és kulturális programokat, ismeretszerzésre irányuló edukációs felületeket, az abból fedezhető szociális segítségnyújtást az idősebb korosztály tagjai olyan lehetőségeknek tekintik, amelyek életminőségük javítását eredményezhetik számukra.

Díjmentes lehetőségek
A gyakorlati tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy az idősebb korosztály számára azok a lehetőségek, amelyek a közösségi alap útján finanszírozhatóvá válhatnak, nagyon fontosak és értékesek.¹ Ezek a lehetőségek díjmentesek, a tagok közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésével kapcsolatos elégedettséget növelheti, ugyanakkor motivációt is jelent a tagok körében. A gyakorlati tapasztalatok alapján az is elmondható, hogy számos idősebb korú számára a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által biztosított közösségi programok az elmagányosodás, a szociális izoláció ellenébe hatnak, ezért a közösséghez tartozás lehetősége legalább ugyanolyan mértékben esik a latba az érintett korosztálynál a szövetkezetalapításkor, vagy a belépés során, mint a jövedelemszerzés.² A közérdekű nyugdíjas szövetkezet alapvető eszköze tehát társadalom egy széles csoportjának, az idősebbeknek arra, hogy életminőségüket optimális szinten tarthassák. az aktív öregedés elősegítésének.

Díjmentes lehetőségek

A gyakorlati tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy az idősebb korosztály számára azok a lehetőségek, amelyek a közösségi alap útján finanszírozhatóvá válhatnak, nagyon fontosak és értékesek.¹ Ezek a lehetőségek díjmentesek, a tagok közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésével kapcsolatos elégedettséget növelheti, ugyanakkor motivációt is jelent a tagok körében. A gyakorlati tapasztalatok alapján az is elmondható, hogy számos idősebb korú számára a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által biztosított közösségi programok az elmagányosodás, a szociális izoláció ellenébe hatnak, ezért a közösséghez tartozás lehetősége legalább ugyanolyan mértékben esik a latba az érintett korosztálynál a szövetkezetalapításkor, vagy a belépés során, mint a jövedelemszerzés.² A közérdekű nyugdíjas szövetkezet alapvető eszköze tehát társadalom egy széles csoportjának, az idősebbeknek arra, hogy életminőségüket optimális szinten tarthassák. az aktív öregedés elősegítésének.

1 A fentiekben szereplő gyakorlati tapasztalatok szerzésére a már említett, a témára vonatkozóan megvalósult szakmai programsorozatokon nyílt lehetőség.

2 A fentiekben szereplő gyakorlati tapasztalatok a 2018. január közepétől március végéig megvalósult, OFA által koordinált Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok rendezvénysorozat állomásain hangzottak el.

Hozzátartozók számára nyújtott támogatás

Fontos kiemelni azt, hogy a közösségi alapból a szövetkezet tagja vagy közös háztartásban élő közeli hozzátartozója számára nyújtott juttatás, támogatás részletszabályait, így az igénylésére irányadó előírásokat, továbbá odaítélésének feltételeit a szövetkezet alapszabályában kell meghatározni. Az alapszabály, mint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet létesítő okirata tehát a közösségi alap szempontjából is meghatározó. Az alapszabálynak kell továbbá tartalmaznia a közösségi alapból történő juttatás, támogatás odaítélésének lehetséges jogcímeit is, azaz azokat az indokokat, okokat és körülményeket, amelyek alapján az érintett igényelheti a közösségi alapból a juttatást és/vagy a támogatást.

Összefoglalás
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjainak kötelező az alapszabályban rögzített mértékű, pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A nyereségfelosztás alapja a tag személyes közreműködése. A tag a szövetkezet tartozásaiért nem köteles helytállni. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek kötelező közösségi alapot létrehoznia, mely oszthatatlan és melyből a tagok és közvetlen hozzátartozóik szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális igényei a finanszírozhatóak.

Összefoglalás

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjainak kötelező az alapszabályban rögzített mértékű, pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A nyereségfelosztás alapja a tag személyes közreműködése. A tag a szövetkezet tartozásaiért nem köteles helytállni.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek kötelező közösségi alapot létrehoznia, mely oszthatatlan és melyből a tagok és közvetlen hozzátartozóik szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális igényei a finanszírozhatóak.