A kommunikációról

Az emberi beszéd kezdete több tízezer évre tehető, amely megkönnyítette és hatékonyabbá tette a közös munkát, növelve a túlélés esélyeit. A tagolt emberi beszédet az emberré válás óriási jelentőségű, meghatározó momentumaként értékeljük. A történelem során a beszéd a társas együttélés és együttműködés eszközévé csiszolódott.  

„Az ember képtelen nem kommunikálni." A megállapítás egyszerű, mégis felfedi az emberi természet lényegét: az ember a tudatos kommunikáció során közölni akarja gondolatait, véleményét, jelezni érzelmeit, kívánságait stb. vagyis másokra hatást akar gyakorolni akár szavakkal, akár azok nélkül.

A kommunikáció ereje

A kommunikáció a társadalmi közeledés és kapcsolattatás eszköze, melynek célja a kölcsönös információcsere és a másik emberre való hatás gyakorlása tudatosan vagy anélkül. Ha tágabb perspektívában nézzük, a kommunikáció gyakorisága és minősége magára a társadalomra is visszahat: erősíti a kapcsolati hálót - akár a valóságban, akár virtuálisan.

Kultúra és kommunikáció

A kommunikáció elemei és szabályai az adott kulturális térben és normarendszerben születnek. A kommunikáció mindig a társadalmi szféra alrendszereiben, a közösségek életét keretező viszonyrendszereken belül zajlik.

A normarendszer, a nyelvi kód, az udvariassági szabályok azonban csak a keretet adják.
A személyes kommunikációs stílusunk már egyéni és csak ránk jellemző. Személyiségünk tükre, amely sokat elárul rólunk.

A kapcsolati háló

A közvetlen emberi kommunikáció a kommunikáció legelemibb formája, amely két ember jelenlétével és érzékszervi kapcsolatával jön létre, társadalmilag adott kódrendszerben, viszony és szokásrendszer által meghatározott módon. Ez a fajta közvetlenség a szkeptikusok szerint manapság infotechnológiai társadalmunkban veszendőben van.

Kommunikációnk egyre inkább a texting felé tolódik a személyes találkozások rovására. A személyes találkozás helyett telefonálunk, chatelünk, levelezünk. Vajon egy internetes skype beszélgetés mennyire tekinthető közvetlennek? 

• kultúra, szokásrendszer
• társadalmi meghatározottság
• személyiségjellemzők

• az interakció résztvevői
• az interakció körülményei
• pszichológiai mechanizmusok 

Társas kapcsolatok

A kommunikáció társas kapcsolataink szintjén hozzájárulhat magánéletünk, párkapcsolatunk és munkánk sikeréhez, ugyanakkor okozhatja azok kudarcát is. Mára szinte elképzelhetetlen olyan elszigetelt munka- vagy feladatkör, amelyben a kommunikáció ne töltene be meghatározó szerepet.

A kölcsönösség jegyében

A kommunikációs folyamat hatékonyságában a kölcsönösség az egyik kulcs. A kétirányú kommunikációban a kommunikatív akciót megfelelő kommunikatív válasz követi. A kommunikáció fogalma szorosan összekapcsolódik az interakció fogalmával, amely magába foglalja a cselekvéseket, a magatartást, a viselkedési normákat, a szabályokat és az értékrendet.

Személyes hatékonyság

Viselkedésünk része a kommunikációnk. Minősége nagyban befolyásolja személyes hatékonyságunkat, és ezzel összefüggésben társas kapcsolatainkat is. 

Milyen a jó kommunikátor?  

Biztosan tapasztaljuk, hogy vannak emberek, akiknek keressük a társaságát, akikkel szívesen beszélgetünk, míg másokat inkább kerülünk. Épp csak a „kötelező” szükséges időt töltjük velük. Ennek természetesen több oka lehet. Az érdekek, a személyes szimpátia, a közös ügyek, az érdeklődés mellett az egyik ok minden bizonnyal az, hogy milyen érzés velük beszélgetni.

Érzelemkontroll

Személyiségünk része érzelmi életünk, ami változó érzelmeket mutat. Igyekezzünk megfigyelni, hogy érzelmeinket milyen módon fejezzük ki, és ez milyen hatással van másokra. Pontosan és mások számára is elfogadhatóan ki tudjuk fejezni negatív érzelmeinket?  Mások értik vagy félreértik azokat? 

Összegzés

A kommunikáció elkerülhetetlen. Nem csak akkor küldünk üzenetet környezetünknek, amikor szándékunkban áll, hanem akkor is, amikor nem. Időnként tudatában sem vagyunk annak, hogy kommunikálunk. Szavak nélküli jelenlétünk, viselkedésünk is beszédes: testünkkel, arcjátékunkkal, mozgásunkkal is kommunikálunk. 

Kommunikációnk viselkedésünk meghatározó tényezője, ami jelentősen befolyásolja tevékenységünk sikerét. Képességeink eltérőek, de fejleszthetőek.  Cél a hatékonyságot növelő, kölcsönös megértést biztosító és a kapcsolatokat is építő,  tudatos kommunikáció képességének fejlesztése.